|
|||
|
«#26 #28» A szex tele van igazán remek és varázslatos pillanatokkal, de van pár mozzanat, szám szerint három, amit külön kiemelnék, mint számomra legizgalmasabbakat, legjobbakat. Érdekes módon az orgazmus nem került dobogós helyre, mert bár a világ legintenzívebb és legvágyottabb érzése, egy minden elsöprő hatalmas robbanás, talán maga szent őrület, de mégis van az a bizonyos három -ebből kettő előtte, egy utána- amik valamiért közelebb állnak hozzám, ki tudja, miért. Sorrendet felállítani értelmetlen volna, persze nem is igazán tudnék, ezért inkább időrendben haladok. Az első az elhatározás, vagyis inkább az elhatározódás pillanata. Az a kellemes, de egyben türelmetlen bizsergéssel járó érzés, hogy itt bizony lesz valami, mert lennei kell, mert akarjuk. Még nem értünk egymáshoz, még nem történt meg tán az első csók sem, de már látni a másik szemén, érezni és tudni lehet, hogy eljött a perc, itt az idő szabadjára engedni a vágyainkat. Imádom ezt "a tudom, hogy lehetne, hogy lesz, de még nincs" pillantot, ahogy ott lebeg a levegőben a szex ígérete. Imádom a vibrálást, az apró kisülésket a bőrömön, szeretem a lány arcán a nagy, világító igent, szeretek belenézni a sötéten csillogó szemekbe, látni a vágyát. Fantasztikus pillanat ez. A második már kevésbé nevezhető romantikusnak, ez már maga a testiség és megint egy valami előtti pár másodperc. Mikor már a testek működnek, uralja és irányítja őket a vágy, sok minden történt már, ám a lány még nem ért hozzá a péniszemhez, de már készül rá, közelít hozzá, kiszabadítja, megszerzi és birtokba veszi. Ez egy nagyon intim és meghatározó pillanat, és valamiért igazán fontos nekem az a néhány érintés előtti másodperc. Megintcsak a "tudom, hogy lesz, de még nincs" érzése, amit annyira élvezek. Úgy látszik, szeretek vágyakozni és várni. Az eljöttét nem szabad siettetni, ki kell élvezni a várakozás minden ezeredmásodpercét, a remegve akarást, a kéjes türelmetlenséget, hogy utána minél felszabadítóbb lehessen az érzés, mikor megtörténik, hozzáér és megszerzi. Az időben harmadik a végső összeomlás, az orgazmus és ejakuláció utáni valamennyi idő. Azért valamennyi, mert szerencsés esetben nem tudom, két másodperc vagy három perc, esetleg több telik el ilyenkor. A test megtette a magáét, a vágy kitombolta magát, a kéj feperzselt mindent, az agy kiégett, nincsenek gondolatok, nincs semmit csak a kielégültség semmihez sem hasonlíthatóan boldog érzése. Sóhajok, csendes zihálás, halk szavak, puha csókok, totális ernyedség. A világ teteje és egyben a vége is. Megsemmisülés, túlélt halál. A szex gyönyörű.
Eddig 10 komment érkezett
(
)
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz. Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel. |
Szia!
Ugye jól gondolom, hogy Te jártál a blogomon? Tudtam, a kommentből azonnal lejött, hogy férfi vagy. :) Fantasztikuan írsz, pont úgy, ahogy nekem az a legjobban tetszik. Mivel erősen vizuális beállítottságú vagyok, olyan volt, mintha filmen néztem volna. Mivel tetszett amit láttam-hallottam, valahogy részesévé is váltam a történeteidnek. Ráadásul NAGYON jó pasi lehetsz...
Volt egy nagyon kellemes órám.
Köszi