|
|||
|
«#137 #139» Azért persze nem volt ám olyan zökkenőmentes és egyszerű sem, mint ahogy az előző bejegyzésben még magammal is igyekeztem elhitetni, mert hiába volt jó, hiába tetszett és hiába írtam róla egy nem túl jól sikerült lelkendezős bejegyzést, be kell valljam, valahol, nem is annyira hátul és mélyen, ott motoszkál bennem, hogy ez azért valahogy mégsem helyes. Oscar Wilde, aki azért végképp nem az, akire hivatkozni lehetne, mint az épp aktuális társadalmi viszonyoknak megfelelő erkölcs szerinti élet szószólója, azt mondta: a legegyszerűbb, ha az ember semmi olyat nem tesz, amiről nem szívesen cseveg vacsora közben. Ezt vagy nem gondolta igazán komolyan vagy nagyon szórakoztató lehetett a társaságában egy-egy baráti vacsora, de végülis mindegy, mert valójában igaza van. Igen, tényleg így volna a legegyszerűbb, ha nem volnának a fránya hajlamok, vágyak. Ennek egyébként ő -velem ellentétben, aki csak a blogomban nyígok, panaszkodom- komolyan meg is fizette az árát. De talán én is meg fogom, ha nem is letöltendő börtönbüntetés formájában, hanem most már végig ott lesz bennem ez a kis kellemetlen, khm, bocsánat, mellékíz. Tettem valami, amit élveztem, imádtam és egészen biztos vagyok benne, hogy amint lehetőségem lesz rá, újra meg fogom tenni, de ugyanakkor azt is tudom, hogy ismerőseim jelentős része ezért a tettemért elítélne és talán többé szóba sem állna velem. Más részük biztos nagyon tisztelne ugyanezért, vagy legalábbis megértene, de ez engem nem igazán vigasztal, meg egyébkét sem szándékszom senkit azzal a kijelentéssel sokkolni, hogy képzelt, szoktam farkakat szopni és legutóbb kipróbáltam, milyen, mikor -majdnem- a számba élvez valaki és jó! Mikor legutóbb kocsmázni voltam egy régi barátommal, kicsit aggódtam is, szóba ne kerüljön ez a téma, mert még a régi barátságunk tiszteletére megörvendeztetem valami olyan kijelentéssel, amit később megbánok, és ami hosszan tartó zavart pislogást vált ki belőle, de szerencsére nem esett szó szexről, homoszexről meg végképp nem, hacsak azt nem számítom bele, hogy én egyszer azt mondtam "milyen buzi tömeg van itt". Egyszóval kicsit küzdenem kell magammal, mert bár ugyan a tényleges reakciókkal nem néztem még szembe és remélem nem is fogok, mégis érzek valami, amit nevezzünk egyszerűen úgy, a társadalom némán helytelenítő tekintete. Tudom, hogy nem a társaldalom tekintete az, mert nincs neki olyan, csak nekem kell még elszámolnom magammal, tisztáznom kell a belső viszonyaimat, szembe kell nézzek azzal, hogy nem az vagyok, akinek harmincsok évig képzeletem magam. Mert a történtek fényében teljességel biztos: nem vagyok heteroszexuális. Mondjuk homoszexuális sem és egyelőre nem tudom eldönteni, ez most könnyebbség vagy épp nehezített pálya. Hajlok rá, teljesen buzinak lenni egyrészt könnyebb, másrészt sokkal több szembenéznivaló keletkezik általa, viszont mikor ezek megvoltak, legalább tiszta sor, egyértelmű helyzet. Azért persze van ám jó oldala ennek az ügynek, amellett, hogy tényleg jól éreztem magam eddig minden egyes farok közelében, mert hadd menőzzek, már kettő is volt, picit olyan érzésem is van, mint a szűzességem elvesztése után. Megyek az utcán, nézem az embereket és valahogy olyan, mintha több lennék náluk, tettem valamit, amit ők nem. Ami nem igaz, sima önbecsapás, mert egyrészt ettől nem lettem több, legfeljebb tapasztaltabb, másrészt ki tudja, ők miken vannak már túl, amire én még csak gondolni sem szoktam. De ennek ellenére mikor ránézek valakire néha tényleg mintha azt gondolnám magamba: én már szoptam farkat, nyenyenyeee.... Ami legfurcsább, ez a fajta gyerekes öröm, ami szerencsére nem múlik, nem zárja ki a bejegyzés elején emlegetetett rossz érzést a társadalom elvárásainak nem megfelelő cselekedetet illetően. Furcsa, na. De legalább történik valami, hehe.
Eddig 27 komment érkezett
(
 )
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz. Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel. |
4. 
13. Lia:
hmm.. elsőre az az elcsépelt idézet jutott eszembe:
"Ha biszex vagy, duplájára nőnek az esélyeid, egy jó szombat esti programra."
Amúgy nincs semmi baj a biszexualitással, anyut rá kell vezetni a 2pasi+ő felállásra, keresni kell egy másik biszex palit, és nyomatni a témát :D
Jól rémlik, hogy nős vagy ?